A mai nap nem egy szokványos tanítási nap volt az iskolákban. Sok helyen rövidített órákat tartanak, utána (vagy közben) ünnepi műsor, majd szélnek eresztik a gyerkőcöket. Így a folyosón őrt állva kell elcsípni őket. Teljesen érthető, elvégre ki akar a hosszú hétvége előtt 7., 8. órában ki akar még logopédiára menni??? Arra gondoltam, hogy akkor készítek a nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódó társast, amivel ugye játszva tanulhatunk. Hátha egy kicsit könnyebben viselhető a késői plusz foglalkozás. Maga a társas így néz ki:

Tartoznak hozzá feladat/kérdéskártyák. Nálunk azt kezdett, aki a legnagyobbat dobta. Minden dobás után (kivéve amikor valamilyen büntető körbe sikerült lépni) húzott a játékos egy kártyát, csak akkor maradhatott a mezőn, ha sikerült jól megoldania a feladatot. A kártyákon nagyon egyszerű és picit nehezebb feladatok is helyet kaptak.

A játék közben pedig még kiegészítettem a kérdéseket, mint például: „Mondj egy szót p hanggal!” ennél szó eleji, végi és közbeni helyzetben lévő, p hangot tartalmazó szavakat kértem. A Nemzeti dal, himnusz felolvasása után pedig azt is kértem keressenek olyan szavakat, amelyeket már nem így írunk vagy ejtünk, illetve egy-egy régiesen írt mondatot is megbeszéltünk, hogy vajon mit jelenthet.

Így szórakoztunk ma mi. Játékosan fejlesztettünk egy kis szókincset, beszédészlelést, szerialitást és még sok minden mást 🙂