Egy újabb érdekes cikket hoztam Nektek, kedves Olvasóim! Vajon miért is fontos a kisbabákhoz beszélnünk? Az eredeti cikk itt érhető el.
Minden szavunk építi a kisbaba agyát. Az első három évben az agy fizikálisan 85%-ot fejlődik. Ebben az időszakban 700-1000 neurális kapcsolat alakul ki másodpercenként, ilyen fokú fejlődés az emberi életben nincs több. A legfontosabb, hogy ezen kapcsolatok kialakításában a szavak kulcsfontosságú szerepet játszanak.
A nyelvi környezet, a szülői interakciók rendkívül meghatározóak. Hogyan lehet a legmegfelelőbb, gazdag nyelvi környezetet létrehozni a gyermek számára? A megoldás a három T, írja a cikk szerzője: Tune In, Talk More, Take Turn. Magyarul ráhangolódásnak, több beszédnek és a gyermek általi visszafordításnak tudtam fordítani.
Tune In – Ráhangolódás
Leginkább ráhangolódásnak nevezném, vagyis a baba kommunikációjára való ráhangolódás. Már akkor is figyelni kell a kommunikációra, ha a gyermek túl fiatal. Az állandó fókusz változtatással reagálhatunk a babára. Íme néhány ötlet, ahogy ez megvalósítható:
1. Legyél a szintjükön, vagyis amikor a gyermeked a padlón játszik vagy az öledben van vagy az etetőszékben ül. A ráhangolódás fokozható ha a szülő és a gyermek ugyanazon a fizikai szinten van.
2. Tedd el a telefonod: nem tudsz a gyermekedre ráhangolódni, amíg az okostelefonra, tabletre, számítógépre figyelsz. Amennyiben a fókuszodban csak a gyermeked van, megfelelő figyelmet ráfordítva, csak akkor történik meg az optimális agyi fejlődés.
3. Használd a gőgicsélést: a magas, éneklő hangú gőgicsélés tulajdonképpen jót tesz. A csecsemő számára érdekesebb, vonzóbb erre a hangra figyelni. (Túlzásba sem szabad esni! Ne csak gőgicsélve beszéljünk gyermekünkhöz!)
Talk More – Több beszéd
Képzeljük el a gyermek agyát, mint egy malacperselyt. Minden szó, amit mondunk egy forint a perselybe, így minél többet beszélünk, annál gazdagabb az a persely, vagyis annál gazdagabb gyermekünk agya. Egy befektetésnek is tekinthetjük, minél több szót hall, annál gazdagabb lesz gyermekünk később. Figyeljünk mindenképp arra, hogy milyen szavakat használunk! Néhány tipp:
1. Elbeszélések: kommentáljuk, hogy mit csinálunk és miért csináljuk, bár külső hallgatónak ez kicsit őrültnek tűnik majd. Azonban mindamellett, hogy ezzel növeljük a gyermek szókincsét, beszédünkkel példát adunk nekik a hang-, szókapcsolatokra.
2. Töltelékszavak: a felnőttek gyakran használják a töltelékszavakat. A gyermek számára e fogalmak nem jelentenek semmit, használjunk specifikus címkéket, amelyek segíti a megértést és növelik a szókincset.
3. Vedd le a könyvet: …a polcról. A meseidő tele van lehetőségekkel arra, hogy többet beszéljünk a gyermekekkel. Hangolódjunk rá a történetre, képekre, beszélgessünk róla, tartsuk fenn a gyermek érdeklődését. A szókincs építésére nagyszerű lehetőségek a mesekönyvek, mivel olyan szavakat is tartalmazhatnak, amelyek a mindennapi használatban nem kerülnek elő, és képzeletben is olyan helyeken járhat a gyerkőc, ahol sosem volt.
Take Turn – Válaszok
A három T közül, az utolsó a legérdekesebb a gyermekkel folytatott kommunikációban. Már ráhangolódtunk gyermekünkre, beszéltünk is hozzá eleget, most várjuk a válaszát. Íme három tipp:
1. Kezdjük 1. nap: soha nem túl korai elkezdeni a beszélgetést gyermekünkkel. A baba válaszai benne vannak a gügyögésében, sírásában, arckifejezéseiben. A kisgyermekek használják az összes kitalált és részleges szavakat, kicsit idősödve pedig felhasználják azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeket tőlünk hallottak. A legfontosabb dolog, hogy emlékezzen ezekre, ezáltal modellezze le a nyelvet.
2. Legyünk türelmesek: a kialakulóban lévő beszéd során sokszor kell keresni a szavakat. Meglehet, hogy olyan sokáig tart a keresés, hogy legszívesebben már válaszolnánk helyette, de ne tedjük. A plusz kis idő, amit megengedünk a gyermeknek a beszélgetés során, segít neki.
3. Tegyünk fel nekik nyitott kérdéseket, ezek jó beszélgetésindítók. Pl. „Hogy tört el a szék?, „Miért sír a baba?”. Hagyjuk, hogy a gyermek válaszoljon, ötleteljen. A „Hogy”, „Miért” kérdésekre nem tud csak egy fejbólintással válaszolni, elkezd gondolkodni, mely végére eljut a problémamegoldásig.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a gazdag nyelvi környezet sem jelenti azt, hogy el lehet hagyni az ingergazdag, mozgalmas tevékenységeket. Az említett három T célja, hogy a mindennapi tevékenységekbe természetesen beépíthető legyen. A továbbiakban a szülő vagy gondozó alakítja a szavakat, a lényeg, hogy a szavakkal erősítsük a szülő-gyermek kapcsolatot, fejlesszük a gyermek agyát.