Az Agyépítőket Dr. David Perlmutter neves neurológus, tudós írta. Érdekes megközelítésben tárgyalja a súlyos betegségeket, hangulati és viselkedési zavarokat. Könyvében kutatásokkal alátámasztva mutatja be, milyen óriási szerepet játszik a bélrendszeri mikroflóránk az agyunk állapotában.
Alapvetően érdekelt a könyv, amikor megvettem, de különösen felkeltette a kíváncsiságomat az Autizmus és bélrendszer című fejezete. Sok pro és kontrát olvashattunk már a témában, én mindössze be szeretném mutatni, mit is írt Dr. Perlmutter.
Nem titok, hogy az autizmus spektrumzavarral diagnosztizáltak száma egyre nő. Három klasszikus ismertetőjegye van: társas érintkezésekbeli, verbális és nonverbális kommunikációs nehézségek és az ismétlődő tevékenységek. Természetesen a skála (spektrum) nagyon széles, az előbb említett jegyek tényleg a legklasszikusabbak.
Dr. Stephen Scherer végezte el, nemrégiben az autizmus genetikai hátterére vonatkozó legnagyobb kutatást. A kutatásból kiderült, hogy a genetikai háttér sokkal összetettebb, mint azt eddig gondolták. Az agy korai fejlődésekor valamilyen faktor bizonyos fiziológiai és neurológiai változásokat indít be, amelyek rendellenességhez vezetnek. A védőoltások és az autizmus közötti összefüggést mára már tudományosan is megcáfolták!
Az autizmus kutatás még nagyon fiatal területe az agyi orvoslásnak, különösen a bélrendszer kapcsolatában, azonban jelenleg is folynak hiteles kutatások.
Az agy és az emésztőrendszer egészségének összefüggésére még az orvostudomány is újként tekint. A bélben lévő mikroba-összetétel az autizmussal diagnosztizált gyermekeknél más mintázatot mutat, mint a nem autista gyermekeknél. Ezek a bélbaktériumok, amelyek gyakran megtalálhatóak az autista embereknél, olyan vegyületeket termelnek, amelyek negatív hatással vannak az agyra, immunrendszerre. Növelik a gyulladást.
Az autizmus sokszínű. Valószínűsíthető, hogy „az autizmusra hajlamosító gének és a környezeti tényezők a korai agyfejlődésre kifejtett együttes hatása okozza.” (Dr. Perlmutter, 143. o.) Azonban a környezeti hatások korántsem elhanyagolhatóak! (Jason történetét is elolvashatjuk, amely bemutatja milyen hatással lehet a diéta bevezetése egy autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált gyermeknél.)
A National Institutes of Health 2012-ben autista gyermekeket tanulmányozott. 85%-uknál székrekedést, 92%-uknál pedig valamilyen emésztőrendszeri rendellenességet állapított meg. A tanulmány igazolta, hogy az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált gyermekek emésztőrendszeri rendellenességektől szenvednek. Valamint „erős kapcsolatot találtak a székrekedés és a nyelvi készségek fejlődésének zavarai között”. Több kóros folyamatra is felhívják a figyelmet a kutatások: áteresztő bél, duzzadt nyirokszövetek, kóros gyulladások. Az autista emberek bélrendszerében gyakran, nagyobb arányban találnak ún. Clostridium fajokat, amelyek kiszorítják a jótékony baktériumokat, amik az egyensúly és egészség fenntartásáért felelősek.
Azt még nem tudhatjuk, hogy a károsodott bélflóra a következmény vagy az okozó. Egy azonban biztos, több kutatási eredmény bizonyította, hogy a mikrobiom (bélflóra) egészségének helyreállítása fontos szerepet játszik az autizmus tüneteinek mérséklésében.
Úgy gondolom, ez a megközelítés még a világon is rendkívül újszerű, hazánkban pedig különösen az. Számomra érdekes és tanulságos volt ez a fejezet. Én személyesen tapasztaltam hatását az e fajta diétának más rendellenességek esetén. Azonban a kutatások és ennek a szemléletnek az elfogadását vagy megcáfolását Rátok bízom! 🙂
Az itt bemutatott kutatások, információk Dr. David Perlmutter: Agyépítők (Kossuth Kiadó 2017) című könyvéből származnak.
