A15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet kimondja a 3 és 5 évesek számára kötelező logopédiai szűrés:

(3) *  A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300015.emm

Tehát tanév elején minden 3. és 5. életévét betöltött óvodásnak találkoznia kell az intézményében lévő logopédussal. Azonban a szűrés a két korosztály számára jelentősen eltérő.

Az ötévesekkel a SZÓL-E? – Szűrőeljárás az óvodáskori logopédiai ellátáshoz című szűrést használjuk. Ezzel az eljárással betekintést nyerünk a beszéd- és nyelvi fejlettség (artikuláció, nyelvi megértés és produkció), valamint az iskolához szükséges képességek érettségi szintjébe (grafomotroium, emlékezet, vizuális észlelés, szóelőhívás). A SZÓL-E? nem vizsgálati anyag! Csupán szűrőeljárás, ami irányt mutat az esetleges további vizsgálatok felé.

A háromévesek esetében nincsenek feladathelyzetek, hiszen teljesen másként viselkednek 1-1 ilyen helyzetben a picik. A nyelvi fejlettségi szintjükről a szülő tud leginkább beszámolni. Ez egy kérdőív – az ún. KOFA (Kommunikatív Fejlődési Adattár) – által történik. Az eljárás a magyar gyerekek teljesítményéhez viszonyítottan adja meg az elvárt teljesítményt. A szülőnek ezt otthon, nyugodt körülmények között kell kitölteni, aszerint, hogy milyen szavakat, mondatokat hallott már a gyermekétől. Fontos a gondos, őszinte, átgondolt kitöltés, hisz ebből ismerheti meg a szakember, hogy a kisgyermek hol tarthat a nyelvfejlődésben.

A kérdőív egyszerű felépítésű. Az első részben csupán be kell jelölni, hogy melyek azok a szavak, mondatok, amelyeket a gyermek már ténylegesen használ. A második részben a mondathasználatra vagyunk kíváncsiak. Példamondatok vannak felsorakoztatva, melyhez a leginkább jellemző mellé kell X-et tenni. A harmadik részben feleletválasztós kérdésekre kell válaszolni. Végül néhány példamondatot is kérünk a gyermek által használt leghosszabb, legösszetettebb mondatok közül.

A kiértékelést a logopédus végzi, amihez rendelkezésére áll az említett referenciaérték (vagyis az az elvárt érték, amit teljesítenie kell az adott korú gyermeknek).

Mindkét szűrésről a kiértékelés után a logopédus tájékoztatást ad a szülők felé. Szükség esetén logopédiai ellátás vagy a szűrésre épülő további vizsgálatok kiválasztása és azokról való tájékoztatás történik.

Julcsi