Piaget nevéhez köthető a gyerkőcök játékfejlődése, szerinte a korai életszakaszban (0-2 év) a gyermekekre az explorációs, majd 2-7 éves korig a szimbolikus, míg 7-8 évesen a szabályjátékok jellemzőek. Az explorációs játékok a gyakorlatias vagy más néven a funkcionális, mozgásos, érzékszervi, kísérletezős játékok. Ezekkel felfedezi a gyermek önmagát és a körülötte lévő világot.
Fontos kiemelni, hogy amikor a gyermek odafordul valami felé, az még nem játék! Akkortól nevezhető annak, mikor már a saját örömére végzi a cselekvést, láthatóan felkelti az érdeklődését az adott tárgy. Önmaga és környezete felfedezése a hangokkal, testrészekkel (lábak, kezek) kezdődik. Amikor képessé válik a gurulásra, mászásra – vagyis képes a helyváltoztatásra – megismerkedhet az anyagokkal, tárgyakkal mindezt célzott, tervezett módon a saját maga örömére. A funkciójáték fontos, mert:
- általa alapozódik meg a képzelet világa,
- fejlődik az alkalmazkodóképesség,
- alapja a tervezésnek,
- illetve képessé teszi a gyermeket a nyomonkövetésre, szükség szerint pedig a tervek módosítására.
Fontos, hogy ekkorra leépüljön a fogóreflex (kb. 6 hós korig)!
Funkciójáték: mászás, futás, ugrálás, tárgyak pakolgatása. A funkciójáték vagy gyakorló játék során a gyermek megismeri magát, a környezetét ezáltal fejlődik a mozgása, összehangolódik a szem-kéz koordinációja, így egyre bátrabbá, magabiztosabbá válik és keresi az új kihívásokat. Az értelmi fejlődést is nagyban befolyásolja.
Ebben az időszakban használt játékok: tologató-húzogató játékok, homokozók, kisautók, lábbal hajtható kismotorok, hintalovak, labdák.
Fejleszt(Ő)
A játékpedagógiáról bővebben itt olvashattok.
[…] előzőekben a korai, funkciójátékokról írtam. Körülbelül 2 éves kortól ezt felváltják a […]